Ne terheld túl magadat!

Első és legfontosabb tanácsként mindenképpen ezt szerettem volna megemlíteni. Az utolsó évben nagy a hajsza, rengeteg tárgyból kell teljesíteni és a legjobbat kihozni magatokból. Nyelvvizsga, emelt érettségik, sokan még azt sem tudják, hova akarnak jelentkezni... Könnyen belefárad ebbe az ember, azonban, hogy ezt valamelyest megkönnyítsétek, érdemes csak arra koncentrálni, ami nektek cél illetve kimondottan kell az egyetem felvételihez.
Ezzel nem azt mondom, hogy ne vegyétek komolyan azokat a tárgyakat, amikből nem kell érettségit tenni, viszont mégis fontos, hogy rangsorolni tudjátok, mi az, amibe több energiát kell fektetnetek.

Sajnos nagyon nehéz kikalkulálni, hogy érdemes pluszpontokat szerezni, sokan utolsó évben esnek neki kétségbeesetten a nyelvvizsgának, ezen is érdemes előtte túlesni, hogy ne terheljen le még jobban utolsó évben.
Javaslom, hogy készítsetek egy listát a tanév elején. Ehhez érdemes figyelembe venni, hogy milyen érettségi tárgyakat kérnek a választott szakra, hiszen abból neked kettőt kell majd választani, ez adja majd az érettségi pontok összegét. Általában az egyikből szükséges emelt érettségit csinálni, így talán ennek kéne a legfontosabbnak lennie, hiszen az emelt érettségikre a legnehezebb a felkészülés.

Ne bízz teljesen a pontduplázásban!

A pontduplázás módszere elég rizikós lehet, nem szabad abban bízni, hogy a két választott érettségi tárgyaddal több pontot szerzel majd, mint a bizonyítványodban szereplő tanulmányi eredményeiddel. Két érettségire feltenni mindent elég veszélyes, mindannak ellenére, hogy igen jól hangzik. Ismerek olyat, aki 400 feletti pontot szerzett ezzel a módszerrel, mindannak ellenére, hogy például matekból kettes lett évvégén. Viszont ez nem jelenti azt, hogy biztosan sikerülni fog.

Ha valaki ebben reménykedik, mindenképp próbáljon több energiát fordítani a két érettségi tárgyra, de a többiről sem feledkezzen meg. Járjatok érettségi előkészítőkre, külön tanárhoz vagy keressétek fel tanáraitokat, hogy segítsenek. Merjetek tőlük kérdezni, még akkor is, ha egy alap dolgot nem tudtok.

Kezdj el időben ismételni!

Érdemes az utolsó év előtti nyáron neki állni lapozgatni régi füzeteket, tankönyveket. Még ha nem is minden tárgyból álltok neki az ismétlésnek, érdemes egyet kiválasztani, ami esetleg nehezebben megy vagy több felkészülést igényel. Ez általában az emelt érettségi, én személy szerint emelt magyarra kezdtem ismételgetni kilencedikes anyagot. Érdemes szisztematikusan tanulni ilyenkor, nem csak úgy nekiesni a négy éves anyagnak.

Nézzétek át az elmúlt évek feladatsorait, rengeteg következtetést le lehet vonni belőle. Ez alapján könnyebb lesz tanulni, hiszen rájöhettek, mik azok a tananyagok, kérdések, amik várhatóak az érettségin.

Állj több lábon!

Nem szabad mindent egy lapra feltenni. Sajnos az egyetemi felvételin nem csak rajtad múlnak a dolgok, vannak szomorú esetek, mikor több év kemény munkája veszik kárba. Ha valaki plusz pontokat két emelt érettségivel szeretne szerezni, (45%-tól +50 pontot kaphattok egy emelt érettségiért, de csak akkor, ha az adott vizsgatárgy követelmény az adott szakra), az nem mindig jó megoldás, hiszen ha rosszul sikerül, az érettségi eredményekért nem fog annyi pontot adni.

Ha idegennyelvből szeretnél emelt érettségit tenni, előtte lévő évben érdemes középszinten előrehozott érettségit tenni belőle, hiszen lehet, hogy annak a százalékos eredménye sokkal jobb lesz, mint az emelté. 

Ezt felvételi előtt én sem tudtam, ennek köszönhetően kettő ponttal többet szereztem, mint ahogy előtte számoltam magamnak. Persze fontos, hogy mindkét érettségit bizonyítsd, azaz fel kell töltened a tanusítványt is arról az érettségiről, ami nem került be az érettségi bizonyítványba. A középszintű angolom 93%-os lett, így nem a 82%-os emeltet vették figyelembe a tanulmányi pontoknál, ami ugye a tanévvégi bizonyítványban szereplő eredményekből (max 100 pont) és az érettségi eredmények százalékos eredményeiből (max 100 pont) tevődik össze (azaz összesen maximum 200 pont) . Azonban az emelt érettségimmel kaptam pontot az érettségi pontokra, ami a két választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeiből tevődik össze. (összesen 200 pont). Bár nekem ez a két pont nem jelentett semmit, de minden egyes pont számít, így lehet valakinek pont ez kell ahhoz, hogy bejusson álmai egyetemére.

Remélem kicsit tudtam segíteni ezzel a bejegyzéssel. A későbbiekben tervezek még hasonló bejegyzéseket készíteni középiskolásoknak, ugyanis az érettségire felkészülés nagyon fontos. Szeretnék ehhez is majd tanácsokat adni. Ha bármilyen észrevételed van a bejegyzéssel kapcsolatban, írj kommentet! 

1. A felkészülés - Mondanom sem kell, a legfontosabb és egyben legtriviálisabb lépés az az, hogy kellőképpen felkészülten menjünk el a vizsgára. Arról, hogy ezt hogyan érhetitek el, majd tervezek egy posztot írni, annak ellenére, hogy a szóbeli vizsgák emelt szinten már javában folynak és a középszintűek is hamarosan elkezdődnek. De mindig akad olyan diák, aki nem kezdi el időben a tanulást, remélem számára hasznos lesz majd.
2. A magabiztosság - Már az, ahogyan belépsz az ajtón, rengeteg dologról árulkodik. Köszönj hangosan de teljesen nyugodtan. Az előadás és a tételkidolgozás közben is próbáld megnyugtatni magad, rengeteg mindent befolyásol az, hogy hiszel-e magadban. 
3. "Úgyis azt a tételt húzom, amit nem tudok" - Először is ennek az az oka, hogy nem tanulod meg mindent. De ha meg is tanuljuk, akkor is akad 1-2 (vagy több...) amit végképp el akarunk kerülni. A vonzástörvénye igen is létezik, bár sokak szerint hülyeség. Informatika érettségim előtt a tanárom azt a tanácsot adta, hogy koncentráljak arra a tételre, amit ki akarok húzni és legjobban tudok, mert neki bevált. Úgy voltam vele, egy egyszerű pozitív gondolkodással nem veszthetek semmit, kipróbáltam. Azóta minden szóbelim előtt ezt alkalmazom, mert vagy csak szerencsém volt, vagy a tényleg bevonzottam magamnak a jó tételeket. Bár angolra szóbelikre csak úgy mentem, hogy "olyan téma legyen, amikről tudok beszélni" de kérésem meghallgattatott, ahogyan informatikán és emelt magyaron is. Próbáljátok ki, komolyan.
4. "De mi van ha tényleg rossz tételt húzok?" Akkor sem kell pánikolni. Lehet nem szereted a témát, amiről beszélsz vagy esetleg bonyolult, de ne ez lebegjen a szemed előtt, hanem az, hogy ezzel a tétellel fogod magad bejuttatni az egyetemre. Nyugodjatok le, szedjétek össze a gondolataitokat. Négy illetve öt év (szaktól függően) tanulás áll mögöttetek, valamit csak tudtok a témáról. Ha nem, akkor sem kell megijedni, magyaron ott lesznek a szöveggyűjtemények/könyvek, törin az atlasz. Írjatok ki mindent, amit hasznosnak véltek és illik a témához!
5. "Meg fognak szívatni a vizsgáztatók" Ezt tessék elfelejteni. Emelt szóbelin idegen vizsgabizottság van, mindig is jókat hallottam erről és nekem is szerencsém volt: nagyon kedves tanárok voltak, nem fognak megenni titeket, ez teljesen biztos. Ha látják rajtad, hogy ideges vagy, megnyugtatnak, ha úgy vélik, hogy elvesztél, segítőkérdéseket tesznek fel, közben folyamatosan biztatnak. Középszinten más a helyzet, de elhihetitek nekem, ilyenkor a leggonoszabb tanár is rendes. Ennek azaz oka, hogy neki is érdeke (illetve az iskola számára fontos ez), hogy jó érettségi eredményeket szerezzenek tanulóik. Nem fognak megszívatni, főleg, ha látják rajtad, hogy ez neked igenis fontos és felkészült vagy.
6. A testbeszéd rengeteget elárul. Angol tanárom azt a tanácsot adta, hogy dőljek előre, ezzel fenntartva az érdeklődést, továbbá húzzam ki magam. Ezek igenis fontosak, hiszen ha kevés dolgot mondasz el, de jól, méghozzá úgy, hogy mindezt magabiztosan adod elő meggyőzve a vizsgáztatókat arról, hogy igenis jó a felelet, akkor az teljesen máshogy hat, mintha görnyedt háttal, remegő hanggal mondanád el az anyagot. Akkor pont azt erősíted bennük, hogy felkészületlenül mentél el és nem tudsz semmit. Mindemellett tudni kell okosan rizsázni, egy dologról nem túlzottan, de sokat beszélni. Ez főleg irodalomnál válik be, ha valamit elemezned kell. Ott nyugodtan fejtegetheted hosszan a stíluseszközök jelentését például vagy esetleg a történelmi hátteret.
7. Szemkontaktus! Szóbelin nem csak a tudásod számít, hanem az előadás mód is. Ennek egy részére az előző pontban már kitértem, azonban erről külön szeretnék írni. A vizsgáztatók a hallgatóid, te pedig az előadó vagy, úgymond beszédet mondasz. Nézz folyamatosan a szemükbe és ne csak arra a tanárra figyelj, aki középen ül és kérdéseket tesz fel neked, hanem a többieket is. Ők is téged pontoznak, mondd nekik is az anyagot.
8. Ne csak felolvass! Ezt gondolom már hallottátok a suliban is, legalábbis nekünk minden tanár elmondta, de nem lehet elégszer hangoztatni. Igen, azért van előttetek a lap, hogy használhassátok, de nem azért, hogy szóról szóra felolvassátok az egészet. Amikor kidolgozzátok a tételt, ne mondatokat írjatok, inkább címszavakban vázoljátok fel, miről akartok beszélni. Nyugodtan keretezzétek be főbb gondolat egységek címeit, hogy tudd, mikor kell megállnod és másik témába kezdeni. Tegyetek felkiáltójelet, jelöléseket bármit, ami segíti majd az előadásotokat, én például nyilakat is használtam. A folyamatos szövegben elvesznék, a vázlat csak azért kell, hogy jelezd magadnak, miről akarsz majd beszélni. Ha idézetet írsz -márpedig nagyon jól teszed ha írsz, főleg magyar érettségin ott szokták is kérni -, azt nyugodtan írd középre, keretezd be, írd nagyobbal, hogy rögtön észrevedd.
9. Vezesd be a tételt! A töri tanárom tanácsa volt, hogy a feleletünk elején mondjuk el a tétel címét, majd vázoljuk fel röviden, miről akarunk beszélni. Ezt alkalmaztam is emelt magyaron, ahogy észrevettem, értékelték a vizsgáztatók. Hogy ezt pontosan hogy is csináljátok? Nekem így hangzott: "Először a dráma kialakulásáról, majd jellemzéséről szeretnék beszélni pár szóban, utána Szophoklész életét szeretném röviden bemutatni, ezután pedig a mű elemzésére szeretnék rátérni, miközben a feladat kérdéseire válaszolok" Hogy ez miért jó? Egyrészt időhúzásnak, másrészt pedig arra, hogy már ekkor látják, hogy felkészült vagy illetve hogy milyen logika szerint szeretnéd a tételt felépíteni. Főleg emeltnél ajánlatos, ahol feladatot is kapunk a tételhez, ami azt teszteli, hogy az adott tételt nem csak versszerű módon bemagoltan tudjuk előadni, hanem a benne lévő tudást fel is tudjuk-e használni. Aztán ha vaktában elkezdünk beszélni valamiről, ami első hallásra nem illik a feladathoz, akkor azt hihetik majd, hogy a feladatot nem tudjuk, elfeledkeztünk róla vagy hasonló.
10. Ne ijedj meg a kérdésektől! Mindenképpen fognak kérdezni, még akkor is, ha mindent elmondtál. Ilyenkor visszakérdeznek, de ebben nincsen semmi rossz. Válaszolj rájuk készségesen.